Életrajz:

Teljes neve: Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro.

Születési idő: 1985. február 5.

Születési hely: Madeira, Funchal.

Magasság, súly: 184cm, 75kg.

Klubjai:

CD Andorinha (1991-1994)

 CD Nacional (1995-1997)

 Sporting CP (1997-2003)

 Manchester United (2003-

Sikerei:

 EB második (2004), angol FA-kupa győztes (2004), az EB All-Star-csapatának tagja (2004), az Év fiatal játékosa a Manchester United szurkolói szerint (2004), az Év csapatának tagja az UEFA választásán, az Év fiatal játékosa (2005), Liga Kupa győztes (2006).

 Bemutatkozás a Premier League-ben: a Bolton ellen, 2003. augusztus 16.

Bemutatkozás a válogatottban: Kazahsztán ellen, 2003. augusztus 20.

Cristiano Ronaldo életrajza

Az „igazi” Ronaldo névrokona, Luis Figo utódja, David Beckham talán méltó követője. Angolul ugyan még nem tud tökéletesen, Manchester azonban már most a lábai előtt hever. És még csak 20 éves. Ő Cristiano Ronaldo.

Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro 1985. február 5-én, egy hétfői napon látta meg a napvilágot Madeira szigetén. A szülőföldjét, melyet 255 ezren lakják, az Atlanti-óceánban fekszik, körülbelül 500 kilométernyire a marokkói partoktól és a Kanári-szigetektől egyaránt. A szüleit José Dinisnek és Maria Doloresnek hívják. Édesanyja korábban szakácsnőként dolgozott, édesapja kertész, a funchali tanács alkalmazottja. A szülőknek négy gyermeke van: Elma, aki 30 éves, Hugo, 29 éves, Liliana, 26 éves és az ifjú Ronaldo. A szülei az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan tiszteletére választották az egyik keresztnevét.

Hivatalosan 1993-tól játszott a kék-fehér színeket viselő Andorinha nevű kölyökcsapatban, melyet Fecskéknek becéztek, de tulajdonképpen már előtte is bőszen látogatta az edzéseket is.  Édesapja - aki mellesleg imádja a futballt - itt dolgozott, afféle mindenes volt: gyúró, szertáros.

A Szent Jánosról elnevezett iskolába járt. A tanítónője, bizonyos Maria dos Santos így emlékezett rá: „Nem volt rossz gyerek, megtanulta, amit muszáj volt, még énekelt is ha kellett, de igazából csak a futball érdekelte.”

Az 1994-1995-ös szezonban még a Funchali Labdarúgó szövetséghez tartozott. Az idén végén került át a sziget egyik legjobb klubjába, a Club Desportivo Nacionalba. Cristiano Ronaldo lett a kulcsembere a Nacionalnak, a kapitányi karszalagot is megkapta, sőt 12 évesen megnyerték a helyi bajnokságot, melyben Ronaldónak volt a legnagyobb szerepe.

Tizenkét évesen elhagyta Madeirát, amikor a Sporting CP Lisszabonba vitte. Nehéz idők következetek Ronaldo számára. A barátai kinevették a madeirai tájszólása miatt. Kis idő múlva az édesanya a fiához költözött Lisszabonba, mert Ronaldónak nehezen ment az önállóság. Tizenhárom évesen kimaradt az iskolából, hogy csak a futballra koncentrálhasson.

Tizenhat évesen már a Sporting első csapatával edzett. Bölöni László 2002 augusztusában benevezte Ronaldot a Bajnokok Ligája sportselejtezőre, az Internazionale ellen. 2002 októberében szerepelt először kezdőként a Sporting első csapatában, és rögtön két gólt is rúgott a Moreirense elleni meccsen.

Első idénye után a Liverpool, a Chelsea, a Barcelona, a Real Madrid és a Milan is érdeklődött utána, ő mégis a Manchester Unitedot választotta. Az angolok új Alvalade-stadion megnyitóján,a két csapat egymás elleni mérkőzése után döntöttek a szerződtetése mellett, egyébként már ők is keresték Beckham utódját. Sir Alex Ferguson később elmondta, játékosai külön kérték, hogy szerezze meg a csapatba Cristiano Ronaldot: „Meccs után a játékosok egyfolytában róla beszéltek, néhány vezető pedig elkezdett győzködni, hogy vegyük meg őt. Persze engem nem kellett különösebben rábeszélni, hiszen egyike azoknak a rendkívül tehetséges fiatal játékosoknak, akik első látásra óriási hatással voltak rám. Kétlábas játékos, akit a pálya bármelyik részén lehet használni.” A fiatal portugál játékos még ma is szívesen emlékszik vissza arra a pillanatra, amikor az ügynöke bejelentette, hogy a MU le akarja igazolni. Még most is izgalomba jön, amikor erről mesél, ugyanis élete egyik legszebb pillanat volt. „Kétszer is el kellett mondani, mire felfogtam. Nagyon boldog voltam, hiszen a Manchester United az egyik legnagyobb és legjobb futballklub a világon. Arra pedig különösen büszke lehetek, hogy én vagyok az első portugál, aki a klubban játszik.” A Manchester United végül 12.24 millió fontért vitte el, ezzel minden idők legdrágább tinédzser futballistája lett a szigetországban. Öt évre, 2008. augusztus 20-ig szerződött a Vörös Ördögökhöz.

Az  Traffordon a David Beckham által árván hagyott hetes mez lett az övé. Hamar beilleszkedett, már 2003. augusztus 16-án, a Bolton ellen bemutatkozott a Premier League-ben, sőt novemberben a Portsmouth ellen megszerezte első bajnoki gólját is. Az első idényben FA-kupát nyert a Manchester Uniteddal. A bajnokságban 29 meccsen 4 gólt lő. A Millvall ellen 3:0-ra nyert a Fa-kupa döntőben, ahol ő szerezte az első gólt. Ronaldo most a manchesteri szurkolók kedvence. Az ő mezéből adtak el a 2003-2004-es idényben a legtöbbet.

Eleinte nem volt biztos, hogy meghívást kap a hazai rendezésű Európa Bajnokságra. A görögök elleni meccsre csak csereként állt be, de gólt fejelt. A portugálok mind a hat meccsén pályára lépett. Sokak szerint legjobb játékát az angolok ellen játszotta. A negyeddöntőben, a hollandok ellen szintén ő szerezte mondhatni a győztes gólt. A döntőben nem sikerült legyőzni Görögországot, így „csak” Európa Bajnokság ezüstérmével távozhattak.

Cristiano a tizenéves lányok kedvence lett. Csupán egyetlen évet töltött Manchesterben, de már több ezer házassági ajánlatot kapott. Felkarolta a média is, a Nike külön szerződést kötött vele. Egyelőre nincs állandó barátnője: „Az igazság az, hogy még nem találtam meg az igazit.” Szabadidejében imád zenét hallgatni. A portugál zene mellett a tecno és a brazil muzsika a kedvence. Ezenkívül rengeteg dvd-t néz meg. Kedvencei Angelina Jolie, Drew Barrymore, Jean-Claude Van Damme. Az angol nyelv tanulása is rengeteg idejét veszi el.

Mikor a Manchesterbe került így nyilatkozott: „Néha még most is azt hiszem, csak álmodom, és félek, hogy felébredek. Nem akarok más lenni, mint aki voltam két éve. De remélem, az igazi nagy kalandok még csak most következnek…”

Úgy gondolom,  az „igazi nagy kalandok” már megérkeztek életébe, de biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok lesz. Utoljára az életmottóját idézem, és ajánlom figyelmébe mindenkinek: „Légy azon, hogy el ne packázd a szerencsédet!”